Magyar Borok exportja
Egy 30 000 USD értékű borszállítmány tanulsága – Hogyan bizonyítható, hogy a hőmérséklet végig megfelelő volt?
Nemrég egy borász partner keresett meg bennünket egy komoly problémával.
Prémium vörösborokat exportált Délkelet-Ázsiába hűtött tengeri konténerben. A szállítás a felrakástól a címzettig közel három hétig tartott, kombinált közúti–tengeri–közúti fuvarozással.
A borokat a felrakáskor +5 °C-ra előhűtve helyezték a reefer konténerbe.
Amikor a vevő felnyitotta a konténert…
A teljes szállítmány használhatatlanná vált. A borok hőkárosodást szenvedtek, gyakorlatilag "megsültek".
A közvetlen veszteség meghaladta a 30 000 USD-t, de a valódi kár ennél is nagyobb volt.
- a vevő nem tudta teljesíteni saját megrendeléseit,
- sérült a két vállalat közötti bizalom,
- hosszú időbe telt tisztázni, hogy egyáltalán mi történhetett.
Ki volt a felelős?
Ez volt a legnehezebb kérdés.
A hajóstársaság igazolni tudta, hogy a reefer konténer teljes tengeri útja alatt a beállított hőmérsékletet tartotta. Mégis károsodott a bor.
Mi történt?
Lehetséges volt, hogy:
- a közúti fuvar során szűnt meg átmenetileg az aggregátor energiaellátása?
- a kikötői átrakás során hosszabb ideig nem kapott áramot a konténer?
- a hőmérséklet-emelkedés csak néhány óráig tartott?
- vagy a probléma még a hajóra rakodás előtt következett be?
Utólag már nem lehetett megállapítani.
Miért nem egyszerű a reefer konténerek ellenőrzése?
Sokan úgy gondolják, hogy ha egy hűtőkonténer áram nélkül marad, akkor perceken belül felmelegszik.
Valójában nem így működik.
A reefer konténer vastag hőszigeteléssel rendelkezik, ezért egy átmeneti energiaellátási probléma után is csak fokozatosan emelkedik a belső hőmérséklet.
Éppen ezért nemcsak az a kérdés, hogy volt-e hőmérséklet-emelkedés, hanem az is:
- mikor történt,
- mennyi ideig tartott,
- és a rakomány mely részét érintette.
A következő szállítmánynál már másképp gondolkodtunk
A cél nem az volt, hogy utólag magyarázatot keressünk, hanem az, hogy objektív bizonyíték álljon rendelkezésre a teljes szállítási láncról.
Ezért több szinten építettük fel a felügyeletet.
1. Konténerszint
A reefer konténer belső falára 2-2 darab WarmMark háromablakos 8 °C-os hőmérséklet-indikátort helyeztünk el.
Így már a konténer felnyitásakor néhány másodperc alatt látható volt, hogy történt-e hőmérsékleti esemény.
2. Raklapszint
Minden raklapra ugyanilyen indikátor került.
Így ellenőrizhetővé vált, hogy a rakomány különböző részei azonos körülmények között utaztak-e.
3. Termékszint
A raklapokon belül TSUD60 digitális adatloggereket helyeztünk el.
A loggereket a berakodáskor aktiváltuk.
A készülékek:
- 10 percenként rögzítették a hőmérsékletet,
- közel két hónapon keresztül működtek,
- pontos hőmérsékleti görbét készítettek a boros kartonok belsejében.
Minden dokumentálva volt
Az indikátorok és az adatloggerek aktiválását dokumentáltuk. A dokumentációt még az indulás előtt megküldtük ázsiai partnerünknek.
Egyetlen kérésünk volt: A konténer felnyitásakor elsőként az indikátorokat és az adatloggereket ellenőrizzék.
Mi lett az eredmény?
A korábbi szállítmány hibájának pontos oka utólag már nem volt megállapítható, a következő export azonban hibamentesen zajlott le.
A partner külön megköszönte, hogy a korábbi probléma után nem kifogásokat kerestünk, hanem egy átlátható ellenőrzési rendszert vezettünk be.
A két cég közötti bizalom nemcsak helyreállt, hanem a vevő jelezte, hogy a jövőben növelni kívánja a magyar borok arányát a kínálatában.
A tanulság
A nemzetközi szállítás során nem elegendő azt tudni, hogy a konténer megfelelő hőmérsékletre volt beállítva.
A valódi kérdés az, hogy rendelkezésre áll-e olyan bizonyíték, amely igazolja, hogy a termék a teljes közúti–tengeri–közúti útvonal során is megfelelő hőmérsékleten maradt.
Néhány hőmérséklet-indikátor és néhány adatlogger beruházási költsége nem éri el a 100 eurót, miközben egyetlen reklamáció több tízezer dolláros veszteséget, hosszú üzleti vitákat és akár egy értékes partner elvesztését is okozhatja.
Az előrelátás szinte mindig olcsóbb, mint az utólagos magyarázkodás.